Hivatkozási és formázási stílusok

Akár publikálásra készíted a dolgozatodat, akár kurzuskövetelmények részeként (beleértve a szakdolgozatot és a disszertációt is), valamire való egyetem, kiadó vagy folyóirat jó eséllyel meghatározza, hogy milyen formázási stílusokat használj. Van, amikor csak a hivatkozások stílusát határozzák meg, van, amikor az egész szöveg stílusát is.

Style guide

Van folyóirat, ahol a szerzők rendelkezésére bocsátanak egy úgynevezett style guide-ot, magyarul stílusleírást, amelyben részletesen megadják, milyen betútípussal, mérettel margókkal stb. kell dolgoznod. A hepciásabbja még azt is megszabja, hogy hány kulcsszót (keywords) használj, vagy hogy az ábráid hogyan nézzenek ki. Van, amelyik megtiltja a lábjegyzeteket, van, amelyik korlátozza, van, ahol köteleznek az oldalszámozásra, van, ahol eltiltanak tőle.

Ebben az esetben kövesd a style guide-ot – jóllehet ez igen aprólékos munka lehet olykor, főleg, ha egy hosszabb munkáról van szó.

Mi az az APA style?

Más esetben azonban egyszerűen azt mondják meg, hogy X stílusú legyen a tanulmányod. Például azt mondják, az APA stílust kell követni. Vagy az MLA-t. Vagy a Chicago Manual of Style-t. Vagy más, a gyakorlatlan szerző számára megfejthetetlen részbuszként megjelenő szavakat dobnak be.

Ez azonban igazából jó hír. Ezek a nevek sztenderdizált stílusokat jelölnek, olyanokat, amelyek nem csak a hivatkozások formáját, hanem gyakorlatilag minden egyebet lefednek. A stílusok részletes leírását megtalálhatjátok az interneten több helyen is, a legtöbben talán ennek az amerikai egyetemnek a honlapját nézik, de természetesen itt is él az örök szabály: keress rá az interneten a névre!

Automatikus stíluskezlés

Akik sokszor és sokat publikálnak, azoknak mindenképpen érdemes megtanulniuk legalább egy hivatkozáskezelő szoftver használatát. Mi is írtunk az ingyenesen használható, mégis nagyon kifinomult és nagy tudású Zoteróról, de aki a fizetősre esküszik, az használhatja az Endnote-ot. De van még számtalan más ilyen szoftver is, ingyenes is, fizetős is. Nézzetek körül a Wikipedián!

Mire valók ezek? A szakirodalmat (amelyekre hivatkozhatsz is a tanulmánydban) egy külön szoftverben gyűjtögeted. Ez a szoftver be tud épülni a szövegszerkesztődbe, és amikor hivatkozást szúrsz be a tanulmányodba, akkor ezen a szoftveren keresztül szúrod be a hivatkozást. Hogy mért jó ez? Mert a hivatkozáskezelő szoftvernek egyszerűen megmondhatod, hogy ilyen és ilyen stílussal formázza a hivatkozásokat (szövegen belül és a szöveg végi hivatkozási listában egyaránt, sőt, a két helyen más-másképpen). Ha pedig valamit változtatni kell, akkor egyszerűen azt mondod a hivatkozáskezelődnek, minden stílust formázzon át egy adott másik stílusra.

ÁSZF    |    Rólunk    |    Kapcsolat |